Kommunikációs "harcok"
Sokszor leszek figyelmes főleg üzleti, munkahelyi környezetben arra, hogy a tárgyaló felek szinte harcban állnak.
Sokszor kommunikációs probléma, félreértés, vagy a szavak máshogy értése áll mögötte ahogy én látom.
Ma is észrevettem egy megbeszélésen, hogy két ember szinte ugyanarról beszélt, vagy legalábbis ugyanazon témának, két oldaláról, aspektusáról, mégis szinte összevitatkoztak.
Érdekes élmény, ha megfigyelőként csöndben tudsz maradni, egyből jobban meghallod és megérted mit mond a másik. És rájössz, hogy nem mondd ellent egyik ember a másiknak, csak máshogy fejezi ki magát, amit az egyik esetleg félreért.
Vagy az is lehet, hogy szintén mivel nem FIGYEL igazán a másikra, azt hiszi, azt mondja, amit Ő mondana - ami egyébként lehet, hogy a saját fejében játszódik le.
/Gyakran hajlamosak vagyunk lejátszani magunkban előre, de akár online is egy párbeszédet és aztán észre sem vesszük ha a másik mást mond, mit amit mi képzeltünk és nem az Ő általa mondottakra reagálunk, hanem amit mi hiszünk, hogy mondott/.
Mi akkor a megoldás?
Odafigyelni egymásra, TÉNYLEG MEGHALLGATNI ÉS MEGHALLANI.
Ezt "szaknyelven" értő figyelemnek mondják.
A lényege az én fordításomban, hogy:
- teljesen odafigyelsz, szemmel, füllel, gondolatokkal,
- vagyis nem másra nézel, nem máson gondolkodsz,
- főleg nem futtatod a párbeszédet magadban,
- vagy nem gondolkozol előre a válaszon,
- nem nézegeted a mobilod, laptop kijelzőt,
- vagy hgy a másik éppen mit csinál, gondol, tesz, vagy nem tesz
- vagy mi van otthon az asszonyal, férjjel, gyerekkel...
NEM, ODAFIGYELSZ A MÁSIKRA
Szerintem így egyébként egy csomó időt, sresszt, mérgelődést takaríthatnánk meg, amit így a többi emberre, dologra fordíthatunk.
Olyan egyszerű mégsem megy.
Miért?
Mert az ego-nk erősebb,
mert nem vagyunk hozzászokva és egyébként is ránk se figyelnek.
De valahol el kell kezdeni.
Azt mondják, amit 21 napig csinálsz, szokássá válik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése