Megoldásműhely

Előző bejegyzésemet elrettentő statisztikákkal kezdtem (válások aránya 56%), majd a leggyakoribb okok felsorolásával folytattam ( megcsalás, elhidegülés és az alkoholproblémák,    a párok nem értik meg egymást ), aztán az ezek mögött rejtőző valódi problémákat érintettem ( születés, nevelkedés körülményei, a szülőkkel való kapcsolat, a kapcsolat indulásának körülményei ), végül pedig egy gyakorlatot mutattam arra, hogyan lehet jobban odafigyelni a párunkra, nem a saját véleményünket hallani az ő beszéde helyett... Remélem ezzel segítettem már egy kicsit. A mostani bejegyzésben nem akarom az okok körét bővíteni, vagy tovább elemezni, hanem még maradnék a kommunikációnál, illetve annak hiányánál. Egy jó kis beszélgetés Hány válást, szakítást lehetne, lehetett volna megelőzni , ha a párok időt szakítanak egymásra , amikor el tudják mondan i a problémájukat a másiknak, nyugodtan meg tudják hallgatni egymást és netalán még meg is tudják beszélni, kompromisszumra, mego...

Napjainkban egyre több házasságban, együttélésben a felmerülő problémák, konfliktusok meg nem oldása miatt jutnak a párok a szakításig, válásig. Pedig van lehetőség a LEGTÖBB (hangsúlyozom a legtöbb, de nem minden) probléma megoldására, ha időben, szeretettel és kitartással viszonyulunk hozzá. A reklámokból is az folyik, hogy ha elromlik ez vagy az, akkor vegyél újat (telefon, TV, autó, stb.), nem kell, nem érdemes, túl drága megjavítani. Ha egy szerelőt keresek az interneten, katalógusokban, alig lehet már találni.  Meggyőződésem, hogy ugyanez a hozzáállás áttevődik az emberi kapcsolatokra is, ha nem működik dobjuk ki és keressünk másikat. Legyen az akár egy 30 éves barátság (ahol valamiben nem értünk egyet, akár politika, vallás, életvezetés), vagy akár egy 5-10-20 éves házasság, együttélés, ahol napi szintű konfliktusok vannak, nem értik meg egymást a felek, vagy csak egyszerűen eltávolodtak, teszik a napi rutint, de valami már kiüresedett.  Nagyon sokan ...

Nagy multinál nagy szervezeti változás. Vezetőt az eddigi változások megkímélték, de most Őt is elérte. Ki hogy reagál egy egy szituációra, hogy éli meg, milyen érzelmeket vált ki és legfőképpen hogyan dönt. Szervezeti átalakítás modellezése Azért ezt a képet választottam, mert nagyon jól mutatja, hogy egy nagy cégnél hogyan dől el, melyik szervezettel (puzzle elem) mi legyen, hova tolják be, emeljék fel, vagy mi alá tegyék be esetleg. Plusz még az is jól látszik, hogy vannak akik kitalálják és utasításba adják (a képen a mutogató), hogy mi történjen és megint mások végrehajtják. De persze nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a puzzle kockában emberek vannak (szerintem a "mutogató" emberek ezzel sokszor nem foglalkoznak). A teljes és részletes történetet nem tudom megosztani, hiszen az személyiségi jogokat és titoktartást is érinthet, de a lényegi elemeket igen, amiből levonom a következtetéseimet. Tehát a szituáció röviden az, hogy Vezetőnek változik ...

A napokban lehetőségem volt részt venni egy két napos szakmai konferencián . Mivel 2 napos volt, így a napközbeni szakmai és nem szakmai programok mellett volt egy lazulós este is, mindennel ami a lazuláshoz kell:-) Mindez lehetővé tette megfigyelni kollégákat, partnereket, ügyfeleket, hogyan is reagál az ember arra, ha kikerül a megszokott hétköznapi közegből (munkahely, iroda) egy kicsit másba (szálloda, előadások, egyéb programok, egy kis alkohol). Nem nagy tudomány, hogy ilyenkor mindenki egy kicsit máshogy viselkedik, mint általában szokott, előkerülnek rejtett, mások által kevésbé ismert arcaik, tulajdonságaik. Melyek ez? Csak egy gyors felsorolással:  én két csoportot alkotnék, akire ez a közeg úgy hat, hogy attól jobban érzi magát: rájuk jellemező: lazaság, nyitottság, többet beszél, mesél, anekdotázik (és nem csak az alkohol után), barátságos, barátkozik, érdeklődik mások iránt, a témák iránt, a másik csoportra ellenben azok tartoznak, akik ebben a közegben...

Nem is olyan butaság ami a mesében van: "Tükröm tükröm mond meg nékem ki a legszebb a vidéken?" a tükör erre ugye a mesében - legtöbbször - saját magát mutatja meg... miről is szól ez, valóban CSAK arról, hogy ki a legszebb, vagy hogy én mit látok a tükörben? és mit is látok a tükörben? amit látni akarok (lásd vékony lány kövérnek, néha kövér lány vékonynak látja magát). Nem így van ez az életben is? Az agyoncsépelt vonzás törvénye is? Amit gondolok, azt kapom... Azt látom amit látni akarok (csak sokszor persze nem tudatosan). Na de az igazán érdekes mindez fordítva... A visszatükrözés. Ahogy viselkedem másokkal, úgy viselkednek ők is, ahogy gondolkozom róluk, úgy fognak ők is gondolkozni rólam. amit cselekszem, azt fogom visszakapni, ha jót teszek valakivel jót kapok vissza tőle, ha utálom, ő sem fog szeretni, ha rosszat teszek neki, hát tőle sem várhatok jót. Persze nem mindig ugyanattól jön a visszatürközés, van hogy csak egy másik embertől, nőtől, férfit...

Egyszer egy régi informatikai projektben egy már akkor is nyugdíjaskorú kollégámtól hallottam azt a kifejezést, hogy SZERVEZÉSI INTERFÉSZ. Ez azt jelenti,hogy ha két rendszer között nem sikerült informatikai adatkapcsolatot létesíteni valami miatt, akkor megteheti azt egy ember is. Tipikusan ilyen, egyik rendszerből lekérdez egy riportot és a másikba begépeli, vagy ennek továbbfejlesztett verziójában a riportot lementi és valahogy a másikban betölti de kézzel:-) D e ez a rövid IT-s duma csak egy kis bevezető volt, mai élményeimhez: ugyanis a mai napon - saját elnevezésemmel élve -a Humán interfész szerepét töltöttem be kollégáim között. Egymással különböző háttér okok miatt szót nem értő, vagy érteni nem akaró emberek között közvetítettem. Szó szerint, e gyik irodából a másikba vittem az információt, a felvetést és a választ. Persze azért próbáltam hozzátenni valamit, de leginkább csak a két álláspont puhítása, a kifejezések finomítása volt fontos és a sok sallang közül a lényeg...

Sokszor leszek figyelmes főleg üzleti, munkahelyi környezetben arra, hogy a tárgyaló felek szinte harcban állnak. Sokszor kommunikációs probléma, félreértés, vagy a szavak máshogy értése áll mögötte ahogy én látom. Ma is észrevettem egy megbeszélésen, hogy két ember szinte ugyanarról beszélt, vagy legalábbis ugyanazon témának, két oldaláról, aspektusáról, mégis szinte összevitatkoztak. Érdekes élmény, ha megfigyelőként csöndben tudsz maradni, egyből jobban meghallod és megérted mit mond a másik. És rájössz, hogy nem mondd ellent egyik ember a másiknak, csak máshogy fejezi ki magát, amit az egyik esetleg félreért. Vagy az is lehet, hogy szintén mivel nem FIGYEL igazán a másikra, azt hiszi, azt mondja, amit Ő mondana - ami egyébként lehet, hogy a saját fejében játszódik le.  /Gyakran hajlamosak vagyunk lejátszani magunkban előre, de akár online is egy párbeszédet és aztán észre sem vesszük ha a másik mást mond, mit amit mi képzeltünk és nem az Ő általa mondottakra reagálun...